James Cain A postás mindig kétszer csenget, könyvek, yupie

James Cain: A postás mindig kétszer csenget

Name: James Cain: A postás mindig kétszer csenget
SKU: 5151
Availability: InStock

Ft 2.350,00

James Cain: A postás mindig kétszer csenget című írásának főhőse, Frank Chambers, huszonéves, jóvágású világcsavargó. Egy szép napon pénz nélkül, éhesen, lerongyolódva érkezik a Két Tölgyfához címzett autós-restihez. A vendéglő gazdája, a görög Papadakis felajánlja az ügyesnek látszó fiatalembernek, hogy álljon be hozzá mindenesnek. A szabadságot mindennél jobban kedvelő Chambers – miután belakott a görög ételekből – már-már nemet mond, de hirtelen megpillantja a tulaj szépséges feleségét, s mindjárt belehabarodik – így hát marad.

Cikkszám: 5151 Kategória: Könyvek Címkék: A postás mindig kétszer csenget, író, James Cain, klasszikus, könyvek, krimi, olvasás, szerző

Leírás

James Cain: A postás mindig kétszer csenget (rövid cselekményleírás):

Frank Chambers csavargó. Egy nap Nick Papadakis útszéli büféjébe vetődik. Ki akar csalni belőle egy ingyen reggelit s aztán továbbállni. Mégis ott marad, mert Nick munkát ajánl neki – és mert megpillantja Nick feleségét, Corát. A munkát ugyan nem kívánja, de Corát igen. Kurta és brutális bevezető után egymáséi lesznek. Hamarosan eldöntik, hogy meggyilkolják Nicket, de kudarcot vallanak. Nicknek csak megreped a koponyája (azt hiszi, elcsúszott a fürdőkádban), és amíg kórházban van, Frank és Cora elhatározza, hogy megszöknek. Cora az utolsó pillanatban meggondolja magát. Ő marad, Frank egyedül vág neki az útnak. Biliárdozik, nyer, veszít. Aztán újra belebotlik Nickbe…

James M. Cain (1892-1977) az amerikai „kemény krimi” egyik legnagyobb művelője. A nyomasztóan és megrázóan sivár történetben (amely Camus Közöny-ének alapjául szolgált) kevés a leírás, célratörőek a párbeszédek, egyszerű célok hajtják a szereplőket végzetük felé, a táj jóformán lakatlan, földrajzi és erkölcsi kapaszkodó alig akad. A megszállottság, az önpusztítás regénye A postás mindig kétszer csenget – amelyet 1934-es megjelenésekor erőszakos és erotikus volta miatt Bostonban betiltottak. Azóta háromszor is megfilmesítették: Luchino Visconti olasz környezetbe helyezte (Megszállottság, 1943), Tay Garnett John Garfielddal és Lana Turnerrel játszatta a szerelmeseket (1946), Bob Rafelson filmje (1981) pedig végképp befuttatta Jessica Lange-et.