Az arany nyírfák gobelin képen az őszi évszak csodája tárul elénk. A környező erdőkben a fák lombja aranyszínben ragyog, ahogy a nap sugarai megtörnek rajtuk. A kis folyó csendesen kanyarog az erdőn át, tükrözve az őszi színeket a vízfelszínen.

A parton egy kis csónak pihen, mintha várna valakit, aki felfedezi ezt a mesés vidéket. Egy kis híd ível át a folyón, összekötve a két partot. Az építmény rusztikus és bájos, mintha időtlen varázslatot hordozna magában.

A híd másik oldalán egy kis ház áll, amely mintha az erdő mélyén rejtőzne. A ház meleg és barátságos.

A festmény részletei lenyűgözőek, és minden egyes ecsetvonásban ott rejlik az őszi évszak bája és a természet szépsége. A gobelin kép olyan pillanatot rögzít, amikor az őszi varázslat a legteljesebb. A sárga levelek, a csendes folyó és a kis ház mind együtt alkotják ezt a varázslatos képet.